1.nap Huncutka megérkezik

 Végre elérkezett a mai nap, amit mi felnőttek nagyon vártunk, hiszen a gyermekek nem sejtettek még semmit. 😍 Karácsonyi kis manónk megérkezett hozzánk és nem is akárhogyan.

Reggelről minden előkészületet megtettem: levél kinyomtatva, összekötve, manó odakészítve és várta, hogy végre ővé legyen a főszerep. Az óvodás mindennapi életünk úgy zajlott mint máskor. Dajka nénink közbe segítségemre volt a manó elhelyezéssel kapcsolatban. 
Ám egyszer, amikor épp a mindennapos mozgáshoz készültünk és nyitottam volna ki az ablakot, az ablakunk párkányán egy ismeretlen kis lényt vettünk észre. Minden gyermek odaszaladt és csodálkozva figyelte mi lehet az. 

   

Bevettem szegényként, mielőtt leesik és a gyerekekkel leültünk a szőnyegre, ahol felolvastam a kis manó levelét. Huncutka lett a neve, aki majd remélem sokat fog velünk huncutkodni. Öröm volt látni a csodálkozástól csillogó gyermeki tekintetet, hiszen ők még őszintén hisznek. Olyan jó lenne, ha bennünk felnőttekben is megmaradna ez a gyermeki lélek. 💕
Megbeszéltük és értelmeztük közösen Huncutka levelét és egyelőre felültettük a kis csengőnk mellé a polcra. 

Ezek után közösen megnéztük a videón a Manó történetét. Minden kicsi gyermekünk szájtátva figyelte. Látszódott rajtuk, hogy valóban elhiszik, hogy mosz tényleg a Mikulás kis segítője érkezett hozzánk.
Egyik kisfiú megkérdezte: - A mi manónk is fog majd mozogni? 
- Természetesen - feleltem - csak akkor, amikor mi nem látjuk. 😃
Nagyon várjuk, hogy hétfőn mivel vár bennünk az óvodában új kis barátunk.